MCC Budapest Summit: Sok veszélyt jelent a technológia a gyerekekre

A digitális eszközök nem pótolhatják a személyes figyelmet és a közös időt.

Egy friss amerikai tanulmány szerint nem az számít mennyi időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt.
A gyerekek technológiafüggő viselkedése kétszer-háromszor nagyobb eséllyel vezethet öngyilkossági gondolatokhoz vagy önbántáshoz, mint önmagában a hosszú képernyő előtt töltött idő – írja a New York Times egy június 18-án publikált tanulmányra hivatkozva.
A JAMA orvosi folyóiratban megjelent kutatás több mint 4000 amerikai gyermeket követett négy éven át, és arra a következtetésre jutott, hogy
a tízéves gyerekeknél a képernyőhasználat időtartama nem állt összefüggésben a 14 éves kori mentális problémák kialakulásával.
Ezzel szemben azoknál, akik „addiktív” módon használták a technológiát – vagyis nem tudtak elszakadni tőle, vagy folyamatosan egyre többet és több mindenre alkalmazták –, jelentősen megnőtt az öngyilkosság kockázata.
Ez az első kutatás, amely kimutatja, hogy nem a képernyő előtt töltött idő, hanem az addiktív használat a valódi ok”
– mondta a tanulmány vezető szerzője, dr. Yunyu Xiao, a Weill Cornell Medical College pszichiáter professzora.
A függőség főként az okostelefon-használatban jelentkezett: a gyermekek közel fele erős addikciós jeleket mutatott már 11 éves korától. A legnagyobb kockázatnak azok voltak kitéve, akiknél a függőség fokozatosan erősödött.
Ezt is ajánljuk a témában
A digitális eszközök nem pótolhatják a személyes figyelmet és a közös időt.
A kockázat ebben a csoportban egyértelműen megduplázódott”
– mutatott rá Xiao.
A tanulmány szerint a szorosan vett képernyőidő továbbra is fontos, mivel kiszoríthatja a pihenést, a sportot és a személyes kapcsolatokat a fiatalok életéből.
Ugyanakkor dr. Jason Nagata, a University of California professzora szerint a puszta időkorlátozás kevés:
Tudnunk kell, mit csinálnak a fiatalok online, és miért vágynak rá.”
Az eredmények rámutattak arra is, hogy a függőség különösen gyakori volt az alacsony jövedelmű, egyszülős családokban, és a fekete vagy latinó hátterű fiatalok körében.
A kutatók szerint
a megoldás nem a telefonok elvétele – ami további, szükségtelen családon belüli konfliktusokat generálhat –, hanem a pszichológusi segítség keresése lehet.
A szakemberek szerint a kognitív viselkedésterápia például segíthet a függőségi spirálba került fiatalokon.
A tanulmány politikai következményekkel is járhat:
a szakértők azt remélik, hogy ennek nyomán a törvényhozók is felvetik techcégek felelősségét a kérdésben.
Az addiktív viselkedést eleve beépítették a termékek dizájnjába”
– mutatott rá Mitch Prinstein, az Amerikai Pszichológiai Társaság tudományos vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Nagy-Britannia már 2020-ban törvényi keretek között szabályozta a kamaszok számára ellenállhatatlan, de káros terméktulajdonságok és funkciók korlátozását.
Ezt is ajánljuk a témában
Joanna Williamns brit oktatásügyi szakértő mindent elmondott a nyugati woke őrületről és a digitális gyermekvédelemről, például azt, hogy a törvénytől hiába várjuk, hogy vigyázzon a gyermekeinkre.
Jean Twenge pszichológus, aki nem vett részt a kutatómunkában, arra hívta fel a figyelmet, hogy a tízéves kori képernyőidő valószínűleg nem tükrözi a 14 éves kori használati szokásokat.
Szerinte a képernyőidő és a technológiafüggőség egyaránt fontos tényezők, ezért mindkettő kezelésére ugyanazt javasolja: a gyerekek lehetőleg 15 éves korukig ne használjanak közösségi médiát, és minél később kapjanak internet-hozzáféréssel rendelkező telefont.
***
Fotó: TORU YAMANAKA / AFP